Aug,07 2014

Ezeréves hungarikum

2014-08-07 13:31 | Osztrozics Dóra

Imádkozzál és dolgozzál! A pannonhalmi bencések máig e szent benedeki gondolat jegyében élnek és teljesítik ezer éve vállalt szolgálatukat, amely során - ha a szellem és a feladat nem is - de a módszer gyökeresen megváltozott. 

Mint sapkán a bolyt, a Szent Márton hegy ékessége, a Pannonhalmi Főapátság kupolás épületegyüttese, már 2 faluval messzebbről, Nyúlról előtűnik a Győr felől érkezőknek. Ahogyan közelítünk – mintha az égiek játéka lenne - változnak az arányok is. Egyre hatalmasabbnak tűnik a monostor épületóriása, és alatta dombbá szelídül az erdő koszorúzta hegy. Derült éjjelen más különlegességét is felfedi a Bencés központ. A Sarkcsillag helyzete alapján világosan látszik, hogy a gigantikus épületkomplexum temploma kelet-nyugati tájolású. A megváltást ígérő napfelkeltének ugyanis nemcsak a keleti vallásokban, a kereszténységben, így az Árpád-kori templomok, a régi nevén győrszentmártoni, azaz a Pannonhalmi Főapátság épületének elhelyezésénél is fontos szerep jutott. A középkori ember, így a Géza fejedelem által Csehországból behívott, 996-ban megtelepedett bencés szerzetesek számára is, a napkelete a megújulást, a gyógyulást jelentette. Ezért nem csak apátságot tájolták e irányba, hanem az ispotály, azaz a kórház ellátására létesített gyógynövényes kertet is a hegy keleti oldalán alakították ki, hiszen a gyógynövény is megújít, új erőt ad a testnek.

Ez az ezeréves hagyomány és a modern kor követelményeihez igazodó struktúra kettőssége azonban nem csupán ebben mutatkozik meg a monostor területére lépőnek. Ugyanez a kettősség érhető tetten a rend zárt belső életében, ugyanakkor a turisták előtti teljes nyitottságban.

Hasonlóan ahhoz, ahogyan az önként vállalat, életre szóló szerzetesi szolgálat és az évezredes szociális misszióhoz szükséges bevételek megszerzése, azaz a vállalkozás is párhuzamosan határozza meg a működést, amely szembeötlő a főapátságba érkezőnek.

A várt áhítatos, egyházi környezet helyett

, a hegygerincen ásító főbejárattól távol, ultramodern építészeti remek, a Viator étterem tágas, fedett parkolója fogadja a látogatót és járművét. Feltűnő, de praktikusan professzionális a fogadtatás, hiszen a főapátság fontos bevétele a turizmus. A páratlan építészeti értékű monostor a Szent Benedek nappal indult 10 hónapos szezonban – a kiállítások sokaságával, gyűjteményeivel, kultúrtörténeti emlékeivel - az ország egyik leglátogatottabb idegenforgalmi attrakciója. A bencés monostor-elrendezés ugyanis egyedül Pannonhalmán maradt meg itthon épen.

Így azután az étteremnél parkoló látogató, ad absurdum, a látvány, vagy a lelki gyakorlat előtt, a testi szükségletek kielégítésével kezdheti a felkészülést, mielőtt a karcsú turista hídon át és a kőhajításnyi kaptató után, ezer évet lép vissza az időben a főapátság turistabejáratán át.

A történelem viharaival dacoló monumentális épületegyüttes büszkén viseli a korok és stílusok máig fellelhető, bájos diszharmóniát árasztó nyomait. Az altemplom valamint a kerengő például román, de barokk és klasszicista épületrészekkel is kiegészült.

A bazilika épülete is eleven történelem, az apátság harmadik temploma, amely korábbi épületek falmaradványait rejti magában. Az első épület 1002-es felszentelését Szent István király adománylevele rögzíti, ahogyan azt is, hogy az apátságot még István apja, a 997-ben megboldogult Géza fejedelem kezdte építeni.

A stílusok tarkasága egyedivé is teszi a monostor arculatát. Nyugalmat, erőt, patetikus hangulatot áraszt, hat a lélekre, mindemellett pedig bástyaként védi a Bencés rend működését és olyan kultúrtörténeti kincseit, mint amit a négyszintes épület 19. századi könyvtártermében a csaknem 400 ezer darabos gyűjteménye képvisel. Ha már a kincseknél tartunk, a főapátság kincstárban a királyi koronázó palást - 1613-ban készült - másolata mellet Mária Terézia ajándéka, két XVII. századi, zománcos szobrocskákkal díszített ereklyetartó bújik meg. De kincset rejtenek a helytörténeti kiállítás vitrinjei a kő-, a bronz, a vas-, a római és török korból, no meg a népvándorlásból.

De a legbecsesebb kincs mégis a máig megőrzött ezer éves szellemiség: az „imádkozzál és dolgozzál!” és a rend e küldetésből eredeztetett feladatai.

Működési elvét tekintve ugyanis két féle szerzetesrend különböztetnek meg Európában, a Szent Ferenc féle „kolduló barátok” rendjét, amely jobbára ma is adományokból tartja fenn magát, és a Szent Benedek rendet. Ez utóbbi, amelyhez a Bencések is tartoznak, azt tartja, hogy „imádkozzál és dolgozzál!”. A mai értelmezés szerint „teremtsd elő” a működéshez szükséges javakat, amely adott esetben üzleti gazdálkodást, azaz vállalkozást is jelenthet. Az „imádkozzál és dolgozzál” jegyében a hajdani Civitas Pannonia római város helyén, a mai Pannonhalmán a főapátság pincészetet létesített, gyógynövény- és kozmetikai termékeket állít elő, ásványvizet gyárt és értékesít. Megismerve a jól szervezett gazdasági tevékenység részleteit, de modern folyamatosan fejlődő és új termékeket, innovációkat bevezető kis közép vállalatcsoport struktúrája bontakozik ki.

Az ezeréves tudásból merítve olyan új termékek is készülnek, mint a csokoládé. Pannonhalmán ugyanis úgy tartják, hogy haladni kell a korral, hogy 200 év múlva is legyenek olyan különlegességek, amelyekre a következő generációk büszkén vissza tudnak majd utalni.

Nagyon gyakran születnek új ötletek, de közülük csak azokból lesz termék, amelyeknek létjogosultságát a főapátság munkatársai valóban életképesnek ítélnek. A tarka portfólió további gyarapítását, minden új bevezetést a marketingigazgatóság alapos piackutatása és döntése előzi meg esetenként külső specialisták, alvállalkozók bevonásával.

A megfontoltságnak egyszerű oka van. „Ha mindegyik ötletnek gondolkodás nélkül  nekiállnák, szétszakadnánk. Tudni kell, mi az, amire valóban igény van a piacon, illetve magunknak is be kell vallani, hogy mire van még szabad kapacitásunk.” – mondja Dr. Pottyondy Ákos, a Főapátság Gyógynövénykertjének vezetője.

Ilyen a tavaly piacra dobott csokoládé család is, amely kooperációs termék. A Rózsavölgyi Csokoládémanufaktúrával együttműködve gyártjákA főapátságnak korábban sosem volt saját készítésű csokoládéja, de okos „szellemi” töltettel azonban ezt is egyedivé és pannonhalmivá tudják tenni. Szó szerint, mert az étcsokoládéban olyan meggylikőrben áztatott kakaóbab töret van, amely ital az 1735-ös recept alapján készül. A csokoládécsalád másik tagját levendulavirágokkal gazdagították, egy másikat pedig az ottani gyógynövényes kertből származó tárkonnyal, rozmaringgal tettek különlegessé, és ilyen módon is kötődik a helyhez. A legújabb csemege a citromfüves zabkeksz, mi mással, mint apátsági citromfűvel főszerezve.

Az „imádkozzál és dolgozzál” segít a rend ezeréves céljai megvalósításában, az olyan szociális intézmények fenntartásában, mint a gimnázium, az apátsági szociális otthon. Ez teszi lehetővé például, hogy a tehetséges, de kevésbé tehetős diákok se szoruljanak ki a kollégiumból, a képességeiket feltáró magas színvonalú oktatásból.

Mindehhez persze bevételhez kell, ezért a rend gazdaságilag is a saját lábára igyekszik állni, függetlenedni a külső forrásoktól. Minden fillér számít, de az állami fejkvóta nélkül, úgy tűnik, ez sem lenne elég a gimnázium működtetésére. A hit és a kitartás azonban ennél kilátástalanabb stációkon is átsegítette a rendet.

Például, a szocializmus beköszöntével. Az érintettek szerint az 1953-tól kezdődött vagy félszáz esztendő Pannonhalma történetének leggyászosabb időszaka volt. A főapátság belső életét bemutató Dr. Pottyondy Ákos szerint, a „kommunizmus” évtizedei többet ártottak Pannonhalmának, mint a török dúlás és a két világháború együtt.

Államosították a rend birtokait, szinte csak a főapátság épülete maradt meg az arborétummal és a gyógynövényes kerttel együtt. Az államosítással ellehetetlenült az apátság működése. A rendi szociális intézmények: az iskola, öregotthon, könyvtár ugyanis - gazdasági létesítményekből származó bevételek nélkül - képtelen önmagát fenntartani.

A rendszerváltozás azonban valamelyest segített az eredeti működés részleges helyreállításában, legalábbis a szociális intézményrendszert, amely jó állapotában is csak viszi a pénzt, visszakapta a rend. A fenntartásukhoz szüksége gazdasági létesítményeket (erdőket, termőföldeket, szőlőterületeket, pálinkafőzdét, stb.) azonban akkor sem juttatták vissza.

Mindez a szűkösség ma már nem látszik a főapátsági épületegyüttes délkeleti oldalán fordított F alakzatot formázó gimnáziumi épületszárnyon, amelyben a tantermek lenn helyezkednek el, az alsóbb szinteken, a kollégium pedig e fölött található.

A történelem vihara a hazai bencés szerzetesházakat sem kerülte el, amelyeket 1786-ban II. József feloszlatott, majd 1802-ben Habsburg I. Ferenc jóvoltából indulhatott újra az oktatás. A szerzeteseknek iskolákat kell alapítani, így 1802-ben 8 iskolája nyílt a rendnek az akkori nagy Magyarország területen, amelyek közül már csak a győri működik.

A jelenlegi, több mint 300 diákot befogadó Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Kollégium elődjét 1939-ben kezdték építeni, 1948-ban államosították, majd 1950-től ismét a bencés rend gimnáziumként működött tovább.

Pannonhalmi sajátosság, hogy az osztályok nemcsak a délelőtti tanítás során, hanem a kollégiumban is együtt élnek. A diákok az egész ország területéről, néha az országhatáron túlról is érkeznek, és szinte mindannyian a diákotthonban laknak. Az iskola hagyományosan jó eredményeket ér el az országos középiskolai tanulmányi versenyeken és a diákok a felvételiken. A bencés rendi iskolák a személyes törődéssel és a színvonalas képzéssel vívtak ki tekintély, a pannonhalmi gimnázium ma is az ország egyik legjobbjának számít.

A hajdani Pannonhalmi diák között sok neves személyiségeket találni, többek kötött itt végzett Habsburg Ottó, Jankovics Marcell rajzfilmrendező, Kukorelli István alkotmányjogász, Serédi Jusztinián, hercegprímás is.

 

 Töretlen hittel

 

Bizony nem kis fejtörést okozott a főapátság vezetésében, amikor megtudta, hogy az ezeréves Pannonhalmi Főapátságot a megtisztelő címre jelölték 2013-ban – és a Hungarikum Bizottság – valószínűleg hungarikummá választja. Nem voltak ugyanis biztosak abban, hogy a hungarikum kategória értelmezhető-e egyáltalán Pannonhalmára. Végül úgy érdemelte ki Pannonhalma a hungarikum rangot, mert a Bencés rend a 996-ban kapott feladatát, 1018 év multán is, töretlenül végzi ma is. Ez az ezer éves folytonosság, amely alatt a főapátság helyszínként és döntéshozóként a magyar és az európai történelmet is több esetben jelentősen alakította, befolyásolta. 

May,23 2014

Törékeny sikerek

Bő másfél évezrede kerültek be az emberiség használati és dísztárgyai közé a porcelánból készült eszközök. E speciális anyag előállításának receptjét sokáig féltve őrizték a Távol-Keleten, ám a XVIII. században német földön is rájöttek, és így Európában is megindulhatott a gyártás. Két magyar gyártó, a Herendi és a Zsolnay már a XIX. században beverekedte magát a világ élvonalába, és bár szakmai értelemben máig őrzik e pozíciójukat, a komoly üzleti sikerhez jó ideje mindig hiányzik valami. Hollóházán viszont úgy tűnik újabb virágkor előtt állnak.

Sokszínű hungarikum világ

Pirín Kft.

Kiadó: ZenCom Kft | Fejlesztő, üzemeltető: Pirín Kft.